(a képen: Jutka az asztalon táncol)

Képzeld el, hogy meg kell szervezned egy ünnepséget, ahová meghívod a családod és a barátaidat. Leírhatatlanul izgulsz, mindennek tökéletesnek kell lennie, de már előre félsz attól, hogy ki mit fog szólni a dekorációhoz, az ételekhez, italokhoz és a többi meghívotthoz.

Pontosan ebben a helyzetben van Karolina, aki nem is akármilyen összejövetelt szervez, hanem egy babaváró partyt. A számára legfontosabb emberekkel szeretné megünnepelni, hogy bővül a család, azonban tele van kétségekkel. Nem csak az estétől retteg, hanem attól is, hogy vajon jó anya lesz-e. Rögtön a darab elején kiderül, hogy neki nem jutott felhőtlen gyerekkor, és nem szeretne a saját édesanyjára hasonlítani.

(a képen: Karolina és Márk)

Az első dal, ami felcsendül ebben a musicalben, erről a keserédes érzésről szól. Boldog, hogy áldott állapotban van, kisbabája jó anyát érdemel, de nem tudja, hogy ő képes lesz-e ezt megadni neki. Rigler Renáta szívhez szóló éneke után szem nem maradt szárazon a nézőtéren.

Nem szeretnék hosszas cselekményleírásba kezdeni, annyit azonban elárulok, hogy a vendégek az ajándékokon túl bonyodalmakat is hoznak magukkal. Minden karakter megtestesít valamilyen társadalmi kérdést, vagy hétköznapi problémát, amelyekről az életben is beszélnünk kellene. Ebben a kortárs darabban nincs tabu.

Az elsőként érkező vendég Karolina gyerekkori legjobb barátnője, Era. Ő egy igazi művészlélek, festő. Partnere pedig Márk egyetemi csoporttársa, a dadogós Bobo. Itt szeretném megemlíteni, hogy bár a legtöbb képen Bobo szerepében Kohautek Csabát láthatjátok, nekem Bényei Kristóffal volt szerencsém megnézni az előadást.

(a képen: Bobo és Era)

Említettem már, hogy itt nincsenek tabuk, ezt bizonyítja Manyi és Géb párosa is. Szerelmük nem éppen felhőtlen, a szakítás gondolata is felmerül. A kedélyeket tovább borzolja, hogy megérkezik a főszereplő alkoholista anyja; és szeretett kishúga, aki bőven tartogat meglepetést a társaság számára.

Az első felvonás végére elmondható, hogy az izgalom a tetőfokára hágott, Manyi fergeteges magánszámánál tökéletesebb finálét el se tudnék képzelni. Persze nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy mindent láttál. Karolina legnagyobb rémálmai már valóra váltak, de a második felvonásban sincs hiány konfliktusokból és nem várt fordulatokból. Megérkezik Truzsu, a jósnő, aki lerántja a leplet Micike titkáról, és Manyi kétségeit is eloszlatja.

(a képen: az első felvonás fináléja, Manyi produkciója)

A babaváró party című musical komédiában mindenki megtalálhatja azt, amit látni szeretne a színházban. Szeretem az olyan darabokat, amelyek a maguk könnyedségén túl fontos üzeneteket is közvetítenek, és amikről napokkal, hetekkel az előadás megtekintése után is lehet filozofálni. Kilenc kiváló színész gondoskodik az egész estés szórakozásról parádés szereposztásban. Fülbemászó dallamok, sokszínű karakterek, sokakat foglalkoztató kérdések, abszurd helyzetek – mindez egyetlen darabban H. Varga Tamás tollából és rendezésében. Engedd meg, hogy elemezzem kicsit a karaktereket, milyennek is ismertem meg őket.

Rigler Renáta rendkívül érzékeny játékának köszönhetően a néző abszolút együtt tud érezni Karolinával. Természetes, hogy kismamaként tele van kétségekkel, és a party se úgy sikerült, ahogy tervezte. Züllött édesanyja szintén nem könnyíti meg a helyzetét, akin ugyancsak szeretne segíteni, de ő nem hagyja.

Fésűs Nelly alakításában Jutka egy bár nem tökéletes, mégis szerető anya. Ahogy mindenkinek, neki is vannak hibái, de érzései is. Fájdalmasan ért véget kapcsolata lányai édesapjával, és rosszul esik neki Micike őszintétlensége is. Talán a sok csalódás az oka annak, hogy nem veti meg az italt és korára is fittyet hány. Kisebbik lánya utazni szeretne, ám valódi okát nem meri felfedni. Hogy miért? Azt a musical legszívszorítóbb dalából tudjuk meg, Horváth Csenge különleges és egyedi hangszínével elkápráztatta a közönséget.

(a képen: Jutka és Micike)

Timkó János egy igazán alázatos férjet testesít meg Márk szerepében. Szereti a feleségét és minden kívánságának eleget tesz. Félve, de izgatottan várja, hogy apuka legyen, gondoskodó karakter és ő az egyetlen, aki végig meg tudja őrizni a hidegvérét.

Era a főszereplő legjobb barátnője, és a barátság szent. Erről szóló duettjük kiválóan tükrözi kapcsolatukat – bulis, pörgős dallam párosul gyönyörű és megható szöveggel. Javorszká Eva alakításában Era egy igazán belevaló, vagány csaj. Az ő párja Bobo, egy dadogós srác, aki a barátnője nélkül kicsit esetlennek látszik. Mindezekkel együtt Bényei Kristóf elmondhatatlanul szerethetően formálja meg a karaktert.

H. Varga Tamás tűpontos játékában Manyi egy nagyon szeretnivaló és rendkívül érzékeny fiú. Géb határozott, mégis szerelemből sok mindenre képes férfi. Putnoki László megformálásában egy őszinte, az érzéseiről és a nehézségekről nyíltan beszélő karaktert ismerhetünk meg. A kapcsolatuk mélypontján énekelt duett könnyeket csal a néző szemébe – két léleksimogató hang, gyönyörű melódia szívhez szóló dalszöveggel.

(a képen: Géb és Manyi duettje)

És hogy ki fogja kibogozni az összekuszálódott szálakat? Természetesen Truzsu, a jósnő. Babják Annamária alakításában ő egy roppant kedves, mindenkivel szót értő hölgy, aki megmutatja a helyes utat. Ebben a darabban nagyon sok életigazság van, de a legnagyobb és legfontosabb tanítást Truzsu mondja ki: a szeretet mindent megold.

Ha szeretjük a másikat, képesnek kell lennünk elfogadni olyannak, amilyen. Tanuljunk meg a hibákkal és esetleges furcsaságokkal együtt, egymás érzéseit tiszteletben tartva szeretni. Akármilyen példát láttunk gyerekként, törekedjünk arra, hogy a legjobbat adjuk gyermekeinknek, a családunknak, a barátainknak, sőt akár egy idegennek is. Támogassuk a másikat, ha kétségei vannak; segítsünk, ha tudunk, és ha erre a másik fél is nyitott. Nem számít, ha dadog, vagy ha kisfiúként csillogni akar – csak boldog legyen. Szóval a két legfontosabb üzenet: szeretet és elfogadás.

(a képen: Truzsu érkezése)

Az előadás egyetlen helyszínen játszódik, az ifjú pár lakásán. Ebből adódóan a díszlet egyszerű, mégis mindent magában rejt, amire szükség van. A jelmezek hűen tükrözik viselőjük személyiségét, és a dalok is nagyszerűen illenek az adott jelenetekhez. A karakterek részletesen kidolgozottak, a cselekmény pedig izgalmas, fordulatos, akárcsak az élet.

Szívből ajánlom ezt a musicalt mindenkinek, aki egy zenés vígjátékra vágyik. A darab zsenialitása, hogy a maga könnyedsége mellett nagyon szépen megmutatkozik a drámaiság is. Ha elég nyitott a néző, talán magára ismer valamelyik karakterben, vagy szituációban. Engem személy szerint a legjobb időben talált meg az előadás, mert olyan témákat feszeget, amik közül több is foglalkoztat mostanában. Azt hiszem, néhány kérdésemre meg is kaptam a választ.

(a képen: az előadás fináléja)

A képek forrása a Bohém Társulat facebook oldala